Szabadság és biztonság

David

Egy gyakorlat: Teljesebb tudatodra ébredéseid alkalmával ellazított izmokkal kiemelsz magadban egy aspektust, amit el akarsz mélyíteni magadban, egy fogalmat.

Látod, akár a szabadság fogalmával is ezt csináltuk, vagy a biztonság fogalmával, hogy mi ez, mitől biztos, van tényleg ilyen, hogy biztonság?

És nincs, ez egy fogalom, így fogalmaztunk meg egy gondolatot. Hát, hogyha akarod, ez egy élmény, és aztán kielemeztük, hogy milyen ez az élmény- amikor az ember biztonságban érzi magát, vagy akár szabadságban.

Eltoltuk az extrémig, és beláttuk, hogy mind a kettő egy teljesen véges dologhoz vezet, és magában a másik nélkül -hogyha ezek nem kiegészítő ellentétpárok-, az maga végzet.

Szóval a teljes biztonság, az az abszolút stabilitás és a halál. És a teljes szabadság, amikor ugye a materiális dolgoktól próbálsz megszabadulni, és mész a szellemi felé. Leveted, ami nem vagy, és ebben találod a szabadságot. Vagy mégis vagy, mert ugye túlélted a testedet, és függetlenebbül tudsz létezni.

És itt hadd tegyem hozzá figyelmeztetőleg, hogy ez a függetlenebbül létezés, ez a megszabadulás a törvényektől. És erről már volt szó egy picit a művészetekkel, meg a kreativitással kapcsolatban is, hogy ezek a korlátok, ezek a törvények, ezek a falak, a Petrának a már kifeszített vászna adja meg a dimenzióját a festményének. Mert hogy ez azon lesz. És paradox, de gondolj bele, hogyha csak 12 törvény alatt vagy, nem 48 alatt, az valamilyen szinten, ha ez a játékról szól, a szabálytalanságról, ami a mai életben izgalmasnak, különlegesnek és érdekesnek élünk meg, az redukálódik. Érted? Már csak 12 törvény alatt vagy, de az alatt vagy! Itt a 48-ban vagy a 96-ban nem tudod, mikor melyik alatt, és ettől ilyen baromi izgalmasnak tűnik.

Szóval oké, hogy ez az egész szívás, és Buddha is mondta, hogy ez egész csak szenvedés, meg fájdalom, és aztán a végén meg megmurgelsz. De fel tudsz ébreszteni magadban valami hálát, hogy itt lehetsz és ezzel játszhatsz?

Tudva, hogy amit most érdekesnek találsz, az nem az érdeked. Ez a szétszóródás, ez a játszadozás, ez a spontaneitás, ez a lazaság, szabálytalanság. Mi most ebben éljük ki a tinédzserkori vágyainkat, és mi ebben játszunk, mint emberek.

És hogyha megszabadunk a 48 törvénytől, és csak 24 alatt vagyunk, akkor ezek a törvények, mint falak, mint szabályok, egy rakás olyan, amit most érdekességnek tartassz, nem lesz, felszabadulsz a hatása alól. Szóval, hogy játszatok el ezzel a gondolattal.

Darnelnél volt egy olyan gyakorlat, hogy képzeljük el a mennyországot. (Mert itt vagyunk a földön, és tök rossz, meg mindenféle bajunk van…) Az meg ilyen fasza. Mindannyian a mennyországban akarunk lenni, ugye? És akkor mondta hogy, csukjátok be a szemeteket. Most képzeld el, hogy itt vagyunk a mennyországban. Fény, mindenhol fény, akárhová nézel, fény van. Itt vagyunk a mennyországban, és minden fényes. Na és ezt eljátszod kb. 5 percig, és aztán baromi unalmas.

Petra

Hát ezért nem vagyunk mi még itt, mert nekünk ez még unalmas.

David

Szóval perspektívába rakjuk, hogy mit akarunk és ez mit is jelent valójában. Hirtelenjében értékelhetjük, hogy szabadok vagyunk választani. És ráadásul jó nagy palettát kaptunk.

És akkor innentől neked van meg a szabadságod, hogy megválaszd a bűnöd, vagy az erkölcsöd. És attól ilyen iszonyú izgalmas ez az egész. Hogyha mindenki megvilágosodott lett volna körülötted születésed óta, mint a mennyországban, és reggeltől estig csak a jóga… Még kevesebb törvény alá kell, hogy essél, hogyha fejlődni akarsz. Most még rengeteg esendőségről le tudunk mondani, mert van egy csomó.

Petra

Én játszottam már el ezzel…

David

Mivel játszottál, Petra?

Petra

Nagyjából ezzel a gondolattal -nem tudom a pontos eredetét, hogy honnan vettem-, hogy például az angyalvilágban, ott már annyira kevés törvény van, hogy a gondolat, is teremt. Tehát most, hogyha a Földön teremteni akarsz valamit, az fáradtságos munka. Ott teremteni akarsz valamit, az megvan egy pillanat alatt. Van is ez a mondás, hogy vigyázz, mit kívánsz. Na, például ott. És, hogy milyen létállapot kell ehhez, hogy ebben ne und magad szét, hogy ebben ne semmisülj meg egy pillanat alatt. Tudod, csak úgy poénból, vagy egy röpke gondolatból.

David

Nagyon jó, pontosan. És hozzáteszem még, hogy ahhoz képest, hogy most miben élvezkedünk, ahhoz képest egy negatív, vagy kellemetlen dolog is lehet, hogy mennyire fegyelmezettnek kell lenni.

Be kell hogy lássuk, hogy az, ami minket összetart, ami ezt az egész homeosztázist, a születésünket, a bolygót, a világot és a mindenséget összetartja, az egy szabályrendszer. És ez a szabálya, ez a nyelve az Istennek és a teremtésnek. És hogyha nem ezzel azonosulunk, akkor porból lettünk, porrá leszünk. Ha ezzel azonosulunk, akkor esélyünk van magasabb testeket kiépíteni magunkban, és ezek fegyelmezettebbeknek kell, hogy legyenek nyilván, fejlettebbek, ami több felelősséggel is jár, és ha te a sikeredet a felelősségmentesítésből csinálod, akkor ez bukás. Mert felelősebb leszel. Viszont ez az, ami vagy.

Úgyhogy, ha nem a felelősség felé mész, hanem a felelőtlenség felé, az is nyerő -egészen az életed végéig, aztán úgyis szétesik. Akkor a semmiből a semmibe.

Petra

Eszembe jutott egy animációs film, Soul a címe, magyarul Lelkiismeretek. A főhős egy jazz zongorista, és meghal egy óvatlan pillanatban. És akkor azon kapja magát, hogy a lelke a másvilágra kerül, ahol a többi elhunyt lelkével együtt halad egy ilyen szalagon az Abszolút felé, ahol egybeolvadva azzal “megsemmisül”. Mindenki halad békésen. Idős házaspárok lelkei kézenfogva mennek be ebbe az abszolútba, hogy feloldódjon a lelkük az isteniben. Ez a zongorista meg pánikol, minden erejével tiltakozik. Tehát ez neki maga lesz a megsemmisülés. Hogy még kellenek ezek az izgalmak, amiket ad az élet ebben a világban. Talán a buddhizmusban is ez van, hogy a vágyakkal kellene leszámolni. Azok is ilyen kis apró-cseprő dolgok, amik elterelik a figyelmed, amivel szórakoztatni tudod magad ebben a világban.

David

Így, így. Igen, igen. Azt hiszem, nagyon jó összefüggések.

Petra

Például úgy képzelem, hogy egy magasabb rendű világban nincs olyan, nem tehetném meg, hogy bámuljak ki a fejemből, és nézzem a nadrágom szövését...

David

Ezt akartam hozzátenni, mert ez egy integrál elmélet.

Hogyha innen nézzük, akkor ez akár úgy is nézhet ki, hogy annál unalmasabb, mint az Isten, vagy a mennyország, nincs is.

De azok a finomabb energiák a fizikai test halála után nem a Hold táplálékai lesznek, hanem itt maradnak a Föld atmoszférájában, vagy Akashában, integráltan a Földdel és a földi élettel.

Úgyhogy átlátod, hogyha ezek a vágyak ki vannak elégítve, és belátással vagy feléjük, hogy ezek csak vágyak, akkor nem az fog foglalkoztatni, nem lesz gépies, hanem mint egy objektív tanú fogod az eseményeket is értelmezni és értékelni. Szóval nem maradsz ki a játékból, már nem olyan érdekes, kinőttél belőle.

Petra

Mostmár fontosabb dolgod van.

David

Kevesebb törvény hat rád. Szóval hogy ettől nem maradsz ki, nem azt mondom, hogy a nadrágszáradat nézegesd, de ettől több leszel, nem kevesebb. Ha nem fejleszted magad, kevesebb leszel, sőt nem is nagyon leszel. Az energiád megy fel a Holdra. Ha nősz, ha fejlődsz, akkor mindez a tiéd és több. Ilyesmit ígér Jézus is, nem?

Petra

A mennyek országát egyenesen?

David

Ja, nem lehet csalni, mert tudod, hogy színész vagy, úgyhogy nem lehet kifogásod, mert csak te játszod a szerepet, úgyhogy felelős vagy azért, amit játszol.

Ez egy akkora dilemma, hogyha már felébredtél, és öntudatos vagy, még mindig gondolhatod, hogy ez nem kell, hogy inkább lennél valami híres színész, vagy valami fontos ember. Ez az ember dilemmája, az emberiségé.

Részlet a 2024. 10. 09-i tanácskozásunkból